A tejallergiát gyakran összekeverik a laktózintoleranciával. Ez két teljesen különböző dolog, annak ellenére, hogy a tünetek hasonlóak lehetnek. Sokan azt gondolják, hogy ezek ugyanazok, pedig mindegyik különböző kezelést igényel, amelyet szintén orvos határoz meg. Mi a különbség a tejallergia és a laktózintolerancia között?
A tejallergia az immunrendszer reakciója (túlérzékenység) a tehéntejfehérjére. Ez az egyik leggyakoribb ételallergia, és általában a gyermek életének első évében jelentkezik. A csecsemők körülbelül 2-5%-a szenved ebben az allergiában, így a Cseh Köztársaságban évente körülbelül 5000 gyermek szenved ettől az allergiától. Tízből kilenc esetben azonban három éven belül eltűnik. Ezzel szemben a laktózérzékenyeknél hiányzik a laktáz enzim, és nem képesek feldolgozni a tejcukrot vagy laktózt. Az emésztetlen laktóz a bélbaktériumok hatására tovább erjed, és túlzott gáztermelés lép fel. Ez hasi fájdalmat, görcsöket, puffadást és hasmenést, azaz emésztési zavarokat eredményez. A különbség tehát az, hogy míg a laktózintolerancia emésztési problémákat okoz, addig az orvos által diagnosztizált tejfehérje-allergiásoknál aránytalanul közvetlen immunrendszeri reakciót vált ki.
Tehéntejfehérje-allergia esetén tilos a tejtermékek fogyasztása. Ez az egyik legelterjedtebb ételallergia. Kisgyermekeknél a tünetek között gyakran szerepel vér a székletben, hányás, hasmenés, hasi fájdalom vagy kiütések és anafilaxiás sokk, ami életveszélyes lehet. Azoknak, akik ebben a problémában szenvednek, általában teljesen megtiltják a tej és a tejtermékek fogyasztását. Ezek a tünetek azonban nem mindig utalnak automatikusan tehéntejallergiára, mivel például a hasmenés és a hányás a gyomor vagy a bél akut gyulladására is utalhat. Ezért az allergiát orvosnak kell megerősítenie egy eliminációs teszttel. Ez azt jelenti, hogy a gyanús élelmiszert kiiktatják az étrendből, és ha valóban ételallergiáról van szó, a tünetek (csalánkiütés, hányás, kólika, vér a székletben, légszomj) általában három napon belül megszűnnek. Több hétig is eltarthat, amíg az ekcéma vagy a véres hasmenés elmúlik.
A kérdés az, hogy milyen összefüggésben mutatták ki a tehéntejfehérje-allergiát, és azt is figyelembe kell venni, hogy az illetőnek tehéntej fogyasztása után vannak-e és milyen nehézségei. Lehetőség van a kecsketejre adott reakciók tesztelésére. Általánosságban elmondható, hogy ha valaki allergiás a tehéntejfehérjére, akkor nagy valószínűséggel az immunrendszere más tejekre (pl. kecsketej) is negatívan fog reagálni, de ez nem azt jelenti, hogy az allergia ki is alakul. A kecsketej fehérjetartománya ugyanis némileg eltér a tehéntejétől. Különösen a kecsketej tartalmaz sokkal kevesebb úgynevezett alfa-1 kazeint, mint a tehéntej. Ez a kazein a béta-laktoglobulinnal együtt a fő allergén, amelyből a kecsketejben kevesebb van.
A tehéntej laktózérzékenység valójában a tejcukor (laktóz) iránti intolerancia. Ez tehát nem immunológiai reakció, mint a tejallergia esetében, hanem anyagcsere-reakció. A szervezetből hiányzik a laktáz enzim, amely a tejcukor glükózra és galaktózra való lebontásáért felelős, amelyek aztán könnyen felszívódnak a szervezetben. Ha nem bomlik le, a tejcukor nem szívódik fel, és a belekben marad, ahol aztán megerjed és kellemetlen problémákat okoz. A tünetek (hasi fájdalom, görcsök, puffadás, hasmenés) a tejtermékek fogyasztása után 30 perctől 2 napig jelentkezhetnek. Ezenkívül az ebben az intoleranciában szenvedő személynél más tápanyagok felszívódása is csökkenhet, mivel az emésztett táplálék gyorsabban halad át a beleken. A laktózintolerancia bármely életkorban előfordulhat, és az európai lakosság mintegy 20%-át érinti, de csecsemőknél viszonylag ritka.
Laktózintolerancia esetén a diéta beállítása egyéni. Néha elég, ha csak a tejtermékeket kevesebb laktóztartalmúakra cseréljük, néha viszont teljesen el kell kerülni őket. A nehézségek enyhítése érdekében segít, ha nem eszünk tejtermékeket éhgyomorra, és más ételekkel kombináljuk őket. Manapság számos olyan termék van a piacon, amelyet laktózmentesnek (lactose free) vagy laktózszegénynek (low lactose) címkéznek. Léteznek speciális, aktív laktáz enzimet tartalmazó cseppek, tabletták vagy kapszulák is, amelyeket tejtermékek fogyasztásakor kell bevenni, és segítik a tejcukor lebontását.